2. rész-Életem legcsodálatosabb telefon beszélgetése!!

A tegnap esti zseniális koncert után, ma vidáman ébredtem! Kissé még komásan, de mosolygósan keltem ki az ágyamból. Mivel tegnap este szinte semmit nem ettem, ezért a konyha felé vettem az irányt. Reggeli készítés közben, a konyha pulton megpillantottam egy papírt. Először komolyan nem emlékeztem mi az, de amikor megnéztem, azonnal lerogytam a székre! Patrick telefonszáma!! El is felejtettem! Kiugrottam a székből, mint egy ágyúgolyó, és villámgyors készülődés után tárcsáztam életem szerelmének a számát! Kicsöngött!! Olyan szintű izgalom uralkodott el rajtam, hogy ennyire még tegnap este se!
-Halló?-szólt bele Patrick.
-Öm...Szia! Sonia vagyok! Tudod akinek a zsebébe raktad a telefonszámod.
-Oh, szia Sonia! Persze hogy tudom hogy ki vagy!-bár nem láttam, de tudtam hogy mosolyog.
-Akkor jó! De, hogy hogy ideadtad a telefon számod?
-Ez egyszerű! Bár csak bő félórát beszélgettél velünk, de nekem nagyon szimpatikus voltál, és vagy is! Kedves, jó lelkű, szép lány vagy, és nagyon tetszik a hullámos, vörös hajad! Nagyon szívesen megismerkednék veled! Ezért gondoltam, hogy oda adom a telefonszámom, hátha felhívsz, és akkor...megbeszélhetnénk...egy randit.-amint ezt kimondta azt hittem összeesek. Pont én!! A legnagyobb rajongójuk!! Aki 13 éves kora óta arról álmodott, hogy egyszer beszél Patrick-kel, és randira hív aztán össze házasodunk és örökké együtt maradunk!! Na jó. Ez úgy hangzott, mint valami szörnyű szappanopera egyik része.
-Sonia itt vagy még?-kérdezte.
-Ja persze, persze itt vagyok! Csak meglepett a kérdésed.
-Akkor....eljössz velem valahova?-kérdezte magabiztos hangzással, de egy enyhe izgalmat eléggé kilehetett hallani a hangjából.
-Igen mindenképpen!-próbáltam az örömöm, és az izgalmam leplezni, de sajnos nem sikerült valami jól.
-De jó! Akkor mit szólnál, ha ma este 7-kor érted mennék? Persze csak akkor, ha szeretnéd.
-Nagyon szeretném!-mondtam kissé már túl izgatottan.
-Rendben, akkor megtudod adni a címed?
-Igen! Water Street 254., 10 emelet, 8.
-Rendben! Akkor 7-re ott vagyok! Szia Sonia!-köszönt el, elragadóan aranyos hangon.
-Szia Patrick!-köszöntem el folyamatosan mosolyogva. Óvatosan elemeltem a fülemtől a telefont,és leraktam,szépen lassan lehelyezte a kanapéra, és felálltam. Torkom szakadtából sikítottam egyet, amit szerintem a földszinten lakók is meghallottak. Mint valami őrült szerelmes tini lány elkezdtem ugrálni, és sipítottam, mint valami malac. Hihetetlen boldog voltam!! Egész életemben erről álmodtam! Hogy egyszer Patrick Stump betoppan az ajtómon egy csokor virággal, és elvisz randizni, egy csodaszép étterembe. Mikor lesz már végre 7 óra??? Izgatottan pillantottam az órámra, de csak 11 órát mutatott. Szomorúan konstatáltam, hogy még 8 óra van a találkozásig. Addig mit csináljak? Gondolkodtam. Megvan! Át megyek kicsit Ellie-hez. Gyerekkorom óta legjobb barátnők vagyunk. Együtt éltük meg az 1 szerelmet, az 1 csalódást, együtt mentünk gimi, és egyébként ő is hatalmas Fob rajongó. Ő is jött volna a tegnapi koncertre, de sajnos éjszakai műszaka volt. Gondolkodás nélkül kaptam fel a táskám, és rontottam ki az ajtón. 30 percre lakunk egymástól, ezért elég hamar oda értem. Jacke a kisfia nyitott ajtót nekem.Ellie-nek jól sikerült élete van, mivel gimi után a főiskolán találkozott Andy-vel (mármint nem a dobos Andy-vel), hamar össze is házasodtak, és született egy tündéri kisfiúk, aki már 6 éves.
-Sonia!-ölelt meg az aprócska karjaival Jacke. Egész jól felér, mivel a magam 160 cm-mel, nem számítok valami óriásnak.
-Szia Jacke!-kaptam fel a kezembe.-Anya merre van?-kérdeztem a kezembe tartott picurkától.
-A konyhában van!-nézett rém a hatalmas barna szemeivel.
-Sonia!!-ugrott el a pult mellől Ellie.
-Szia Ellie!!-öleltem meg.
-Mi járatban vagy drága?-kérdezte érdeklődve.-Milyen volt a koncert?-csillant fel a szeme.
-Huh, egyszerűen csodálatos!!-mondtam, miközben útjára engedtem Jacke-t.
-Jaj, a legközelebbire muszáj mennem!-jelentette ki szomorúan.
-Hát...ha jól megy minden, lehet hogy az nem lesz olyan soká!-mondtam kissé pirosan.
-Hogy érted?? Mi történt?!-kérdezte izgatottan.- Készítek egy teát, és közben meséld el.
-Rendben!
5 perc alatt kész is lett a 2 bögre tea. Leültünk a nappaliba, a nagy, fehér bőrkanapéra, és belekezdtem.
-Na, ugye bent voltam a backstage-be, és hát beszélgettem a srácokkal!
-Úristen!!! És milyenek? Aranyosak?-nézett rám csillogó szemmel.
-Az nem kifejezés! Hihetetlen természetesek, kedvesek és viccesek! Bő fél órát beszélgettünk, nevettünk. Nagyon jól el lehet velük lenni! Na, és hát a fotó, aláírás, ölelés (!), puszi (!!!!!) után mentem volna ki, de valaki egy papír fecnit csúsztatott a zsebembe!!
-Te jó ég!! Mekkora mázlista vagy!! Na és ki volt???
-Patrick!!!
-ÚR ISTEEEEN!! Mi állt rajta????-kérdezte izgatottan.
- A telefonszáma volt rajta!!
-Ezt ugye most nem mondod komolyan?!!-kérdezte döbbenten.
-De!!!!!
-ÁÁÁ!!!-sikított, mint én a telefonálás után.
-Na, és felhívtam ma reggel, és tudod mit kérdezett?
-Mit mit???
-Hogy ma este 7 órakor nem megyek-e vele randizni!!!!!!-mondtam tini lányt megszégyenítő sipítással.
-TE JÓ ÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!-kiáltott akkorát, hogy szerintem még Ázsiába is hallották.
-Igeen!!! Ma este jön értem, és visz randizni!!! Már hihetetlenül izgulok! Kéne valami nagyon dögös, de mégis vissza fogott ruha!!
-Huh, ezt még fel kell dolgoznom! Elmegyünk együtt vásárolni jó? Nemsokára haza ér Andy, és akkor mehetünk! Amint kimondta meg is érkezett Andy.
-Szia szívem!-kiáltott be a nappaliba.-Ó szia Sonia!-mosolygott rám.
-Szia!-álltam fel és egy öleléssel köszöntöttem.
-Képzelt! Sonia randizik Patrick-kel!!-ugrott mellénk Ellie.
-Komolyan?-kérdezte ledöbbenve Andy.
-Komolyan! Majd elmesélem de Sonia-nak kell valami csini ruha a randira, majd jövök kaja a hűtőbe, Jacke a szobájában! Vigyázzatok magatokra! Szia!-nyomot egy puszit a szájára..Szia kicsim!-köszönt el Jacke-től.
-Szia anya!-hallatszott ki Jacke hangja a szobájából. Kilépve az ajtón a pláza felé vettük az irányt.
5-ig a plázába voltunk, ami rendesen lefárasztott.
-Na akkor szia Sonia! Remélem jól sikerül a randi!-nyomott puszit az arcomra Ellie.
-Köszi szia!-nyomtam puszit az arcára, mi előtt beléptem a lakásba.
Rögtön a fürdőszoba felé vettem az irányt, ahol gyors zuhany+hajmosás után felraktam egy gyönyörű sminket, és a hajamat csak szépen beszárítottam, mivel Patrick mondta hogy tetszik neki a hullámos hajam. A ruha amit sikerült vennünk egyszerűen csodálatos volt! Hozzá egy magassarkút és egy kézi táskát vettem, plusz egy fülbe valót. Mire mindennel kész lettem, elérkezett a 7 óra. Pontosan érkezett Patrick, mivel 7-kor csöngettek az ajtómon! Kecsesen libbenten oda az ajtóhoz, és nyitottam ki. Ami a túlsó végén várt, az...az egyszerűen tökéletes volt!! Patrick-en egy fekete zakó volt, ami alatt egy szürke ing volt, fekete nadrág, egy elegáns cipő, és egy szürke kalap. Amikor megláttam kissé sokáig maradtam csendben a látványától.
-Szia Sonia!-mosolygott rám elbűvölő mosollyal.
-Ő szia Patrick!-néztem rá még mindig elvarázsolva. Egyébként szerencsére magassarkúba sem voltam hozzá képest magasabb.
-Nagyon csinos vagy!-nézett végig rajtam.-Akkor indulhatunk?-kérdezte mosolyogva, miközben kissé félve nyújtotta a kezét, mert félt hogy elfogadom-e vagy sem. Naná, hogy elfogadtam.
-Persze!-bólintottam mosolyogva. Kézen fogva indultunk el a lift felé, amitől persze teljesen oda voltam. Kint úriember módjára kinyitotta nekem az autója ajtaját.
-És hová megyünk-kérdeztem érdeklődve.
-Egy közeli étterembe foglaltam asztalt.-nézett rám a gyönyörűen csillogó zöld szemeivel.
-Rendben!-bólintottam. Tényleg nem volt messze, mert kb. 15 percet kellett utaznunk az étteremig amit persze végig beszéltünk. A kiszállásnál is kinyitotta az ajtót, és az étterem ajtaját is kinyitotta! Sőt! Még a széket is kihúzta, és betolt vele együtt! Hogy lehet valaki ilyen úriember? A vacsora istenien sikerült rengeteget beszélgettünk, és nevettünk minden elmesélt magáról, ahogy én is. Egyébként egész este csodálattal figyeltem, és hallgattam a sztoriajit! 11-ig az étterembe voltunk, és beszélgettünk (meg ettünk is mivel hát étterembe voltunk). Fél 12 az ajtóm előtt beszélgettünk még, de már búcsúzkodás szintjén.
-Hát akkor..szia Patrick!-köszöntem el.
-Szia Sonia!-köszönt el. Utána...óvatosan megfogtam a kezem kicsit közelebb húzott magához, itt várt egy kicsit mit szólok hozzá, ezek után átkarolta a derekam, én a nyaka köré kulcsoltam a kezemet, belenézett kérdően a szemembe, én pedig válasszerűen az övébe. Itt már nagyon közel voltunk...annyira, hogy...hogy az ajkaink össze értek!!!!!! Majdnem 10 percig álltunk az ajtóba, és csókolóztunk!! Azt akartam hogy sose legyen ennek a pillanatnak vége, de sajnos vége lett.
-Mennem kell!-suttogta.
-Köszönöm hogy valóra váltottad az álmom!-suttogtam, és utoljára megcsókoltam.
Óvatosan elengedett, és egy elbűvölően aranyos mosolyt villantott felém, amitől persze elolvadtam, utána elindult a lift felé, és eltűnt a szemem elől. Hatalmas vigyorral léptek be a lakásba, gyorsan lezuhanyoztam, belebújtam a pizsimbe, és hatalmas, szerelmes vigyorral mély álomba merültem!

Huh, kész a 2. rész! Elég nyálasra sikeredett a vége, de azért remélem tetszik! :)) :* <33