10.rész-Elisa

-Ami az illeti??-kérdezte izgatottan Ahley.
-Van barátom akinek az unokatestvérének nincs barátja és mivel én is jóba vagyok azzal a lánnyal arra gondoltam hogy esetleg vele...
-És biztos hogy egy rendes lány?-kérdezte Lindsay.
-Biztos! Tommal a barátommal szinte testvérekként nőttek fel, ezért én is ismerem és nagyon aranyos! Egyébként Elisa Yao a neve.-magyaráztam a telefonommal babrálva képkeresés céljából.-Ő az!-mutattam feléjük.
-Hm...nagyon szimpatikusnak tűnik!-bólogattak.
-Felhívom kicsit beszélgetni...esetleg idetudna-e jönni...-mondtam megint keresgélve a telefonomba.
-De biztos jó ötlet ez...? Azért elég friss ez a szakítás neked...-húzta el a száját Ashley.
-Ash, megcsaltam Patricket...-néztem rá, miközben már kicsengett a telefon.-Szia Elisa!-köszöntöttem kedvesen.
-Szia Kate miújság?
-Figyelj, most te ráérsz?
-Persze miért?
-Mindent elmondok de gyere a Café Charmant!
-Rendben, mindjárt ott vagyok! Szia!-köszönt.
-Szia!-tettem le a telefont.-Na jó, nemsokára itt lesz!-dőltem hátra kicsit idegesen a széken.
-Minden rendben?-nézett rám furcsán Lindsay.
-Persze minden!-mosolyogtam rá biztatóan. A mindjárt az fél óra lett, de ez itt New Yorkba semmi... .
-Szia Elisa!-pattantam fel, és mosolyogva oda szaladtam a kocsiból kiszálló lányhoz.
-Sziasztok!-mosolygott kedvesen ránk.-Őő, pontosan mi ez az egész?-kérdezte kínosan nevetve.
-Szóval...neked ugye nincs barátod...-kezdtem.
-Nem nincs!-bólintott leülve.
-És mi arra gondoltunk...hogy segítenénk rajtad és egy...barátunkon is...-csuklott el a hangom.
-Jól vagy Kate?-kérdezte összehúzott szemöldökkel.
-Persze...csak..na jó inkább először elmondom mi történt...-mondtam, majd újra belekezdtem a mesémbe...megint túl részletezve.
-Katherina kérlek! A részleteket mi már egyszer hallottuk, most már kétszer is plusz Elisa!-csukta be a szemét idegesen Lindsay.
-Jó bocsánat! Szóval...érted ugye?-haraptam az alsó ajkamba.
-Öm...én...-motyogta.
-Tudom hogy egy szemétláda vagyok, plusz ez így hirtelen sok neked, de...Patrick nagyon aranyos és...te is kedves vagy, szép, jó humorú. Biztos jól kijönnétek!
-Hát nem is tudom...-húzta el a száját.-Bár tényleg nagyon nem volt szép amit tettél, de ez rendes tőled, hogy már most segíteni szeretnél neki!-mosolygott rám biztatóan.
-Ez a legkevesebb amit tehetek érte, még ha utál is... . De figyelj! Patricknél kevés szerethetőbb ember van! Egy próbát megér nem?
-Hát végül is...rendben!-bólintott.
-Jaj, de jó!-villanyozódtam fel.-De akkor úgy kell csinálni mintha véletlen találkoznátok...semmiképpen nem szabad tudnia hogy mi is benne vagyunk...-magyaráztam a "tervet".
-Kate, ugye tudod hogy nem egy kémfilmben vagyunk?-nézett rám furcsán Lindsay.
-De! Most abban vagyunk...-mondtam "kémesen" körbe nézve, mire mind a hárman felnevettek.-De komolyan! Valahogy ki kell deríteni hogy most hol van... .-mondtam a telefonom nyomkodva. Némán, kikerekedett szemmel figyelték a színjátékom amibe próbáltam kém módjára kideríteni Patrick hollétét.
-Kat, ugye tudod hogy így nem fog menni?-szólalt meg először Ashley.
-Jó, talán...-tettem el a telefonom sóhajtva.-Akkor hogy?-néztem rájuk kérdően, magam előtt összekulcsolt kézzel.
-Neked, el kéne tűnnöd innen...vagy ha nagyon kém akarsz lenni, akkor el kéne bújni, én vagy Lindsay felhívnák Patricket hogy jöjjön ide, mer baj van, aztán mikor ideér elmagyaráznánk mi van, éés kész isa randi!-dőlt hátha diadalmas vigyorral a fején Ashley.
-Ez nem rossz ötlet, és akkor Kate lehet kém, de legalább tényleg normális terv!-mondta elismerően Lindsay.
-Na! Az enyém is az volt!-mondtam sértődötten.
-Ja, csak nálad Charlie angyalait kéne játszanunk!
-Jó! Na akkor? Kihívja?-tettem kereszt be a lábam.
-Majd én!-fogta a kezébe Lindsay a telefont.
-De...a falazás miatt nem lehet hogy rád is haragszik? Majd akkor én!-szólt közbe Ashley.
-Ajj, akkor te!-csapta le az asztalra Lindsay a készüléket. Ashley tökéletes adta elő a jelenetet, mintha tényleg baj lenne... .
-Öt perc és itt van!-rakta le elégedetten a telefonját.
-Akkor? Gyere Linds most kémek leszünk!-ugrottam fel, majd egy nagy tuja fa mögé rohantam.
-Katherina huszonhat éves vagyok!-forgatta a szemét, majd lassú léptekkel ő is mögé tipegett. Patrick mindig pontos, így tényleg öt perc múlva megjelent.
-Ashley mi történt?-ugrott ki a kocsijából. Ha Lindsay nem húz vissza egészen biztos hogy oda tohantam volna hozzá, és átöleltem volna... .
-Öm...szóval...itt van egy...-gondolkozott.-Ismerősöm és gondoltuk...illetve gondoltam hogy beszélgethetnétek!-mondta, majd kicsit arrébb lépett Elisától.
-Szia!-mosolygott megszeppent arccal Patrick.
-Szia! Elisa Yao!-mosolygott kedvesen.
-Patrick Stump!-nézett Elisára.
-Akkor én most...megyek...sziasztok!-lépett el tőlük, mivel láthatóan nagyon szimpatikusak voltak egymásnak. Balra elindult a tujához ami mögött mi álltuk, és ő is csatlakozott a kémcsapatunkhoz.
-Mit mond? Nem hallom!-suttogtam.
-Most magukról beszélgetnek! Basszus! Mi van ha téged is megemlít??-ijedt meg Lindsay.
-Nem olyan hülye!-sziszegtem meglökve, de ő visszalökött, így Ashley borult a tujának, mire Patrick és Elisa is felfigyeltek.
-Idióta!-kiabált rám suttogva Lindsay.
-Te löktél meg!-morogtam.
-Kuss már!-nézett ránk dühösen.
-Nincs ott semmi!-hallottuk Elisa hangját. Becsukott szemmel vártuk a sorsunkat, mikor lát meg, de legnagyobb szerencsénkre vissza ült. Körülbelül egy órája szenvedtünk némán a bokor mögött, mikor Patrick végre be ment, így odatudtunk menni Elisához.
-Na?-kérdeztük izgatottan.
-Na jó! Körülbelül kér percetek van, mert csak vécére ment! Katherina egy idióta vagy hogy megcsaltad!-mondta el egy szuszra... . Kösz Lisa ez igazán kedves, pedig igaza van... .
-Jó, jó tudom! Na, de ha vége a randinak hívj!-mondtam, majd sprintelve elindultunk a kocsikhoz.
-Sziasztok! Még majd beszélünk puszi!-köszöntem el.
-Szia! Pusziljuk Pault!-szálltak be, majd egyszerre három irányba elhajtottunk.