*2 hét múlva*
Izgatottan ugrottam ki az ágyamból, és vettem a konyha felé az irányt reggeli készítés céljából. 2 tojásból csináltam rántottát és pirítóst+egy kis eper, mangó és dinnye combó, egy bögre finom zöld teával. Az finom reggel után gyors zuhany, csak koncert előtt mosok hajat hogy akkor legyen szép. Egy laza sétálós ruhát vettem, fel mivel még AZ este előtt rengeteg mindent kell még elintéznem. Mi előtt útra keltem volna szokásosan leszaladtam a Starbucks-ba. Gyorsan megvettem a kávém, és már rohantam is.... .
10-kor indultam el otthonról, és 7-re értem haza. 10-kor kezdődött a koncert szóval komótosan tudtam készülődni. Hajmosás után ettem egy kicsit mert nem akarok koncert közben elájulni. A hajamat be se kellett sütnöm, mivel eleve hullámos a hajam (és vörös). Egy tökéletes Fob koncert sikerült össze állítanom. Estére bedobtam egy pulcsit is nehogy fázzak. nagyon gyorsan elment ez a 2 óra szóval indulnom kellett. Bár csak 15 percre van a stadion, de ugye nekem más fajta jegyem van....!! Negyed 10-re oda is értem, de akkor már olyan izgalom uralkodott el rajtam, hogy majd' össze estem. Remegő lábbal lépkedtem az előtérben, ahol megláttam egy nőt.
-Jó estét!-köszöntem.
-Szia! Nyugodtan tegezz!-mondta mosolyogva.
-Rendben! Mondták hogy itt várjak a VIP belépőre.
-Igen-igen! Adom is!-adta a kezembe életem leges legcsodálatosabb dolgát.-Gyere erre!-tessékelt be egy dupla ajtós helyiségbe, ami egy hosszú folyosót tartalmazott.
-Gyere!-intett, mire én remegő lábbal, és gyomorral mentem utána. Mindenhol a jelző nyilak, és egyéb dolgok a falon a Fob logóval voltak ellátva. Elég sokat mentünk, de elértünk egy ajtó elé, ahol...ahol meg állt a szívem. "Fall Out Boy". Ez állt az ajtón. Kulccsal zárható volt, de most csak egy kopogásba telt. A nő lassan nyitott be de én már a résnyire nyitott ajtónál is hallottam a nevetésüket, amitől még idegesebb lettem. Végül kinyitotta. Mind a négyen ott ültek teljes életnagyságba, és RÁM mosolyogtak!!! Csak RÁM!!!!! Az izgalom azonnal elszállt és annyira természetesen éreztem magam, hogy én is elmosolyodtam.
-Szia!-köszöntöttek éltem szerelmei egyszerre.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk. Annyira tökéletesen néztek ki hogy azt már büntetni kéne. Patrick-en egy fekete gatya, a kedvenc cipőm, és a Fobos ing volt. Pete-en bőr naci, Fobos pulcsis, dzseki és egy torna cipő volt. Andy a szokásos nadrágjába, és pulcsijába volt, Joe pedig a levágott ujjú dzsekijébe volt, fekete csőnadrágba, és tornacipőben.
-Akkor itt minden rendben lesz!-majd még jövök.-Sziasztok!-köszönt el tőlünk a kísérő nő.
-Gyere ülj le a fotelba!-bökött a fotelra Patrick. Engedelmesen lehuppantam a fotelba, és rájuk szegeztem a tekintettem.
-És hogy érzed magad?-kezdte a beszélgetést Pete.
-Huh, hát az elején nagyon izgultam, de most már jobban vagyok!-mosolyogtam rá.
-Miért izgultál?-mosolygott rám Patrick, szívdöglesztően aranyosan.
-Tudjátok, én már a banda megalakulása óta vagyis 2001 óta imádlak titeket, és most hogy ide eljutottam, nekem hatalmas dolog!-mosolyogtam rájuk izgatottan.
-Ó köszönjük!-nevettek fel.
-13 éves voltam amikor először hallottalak titeket, és 1 látásra beleszerettem a zenétekbe. Minden egyes nap álmodoztam, hogy egyszer találkozom veletek! Úgy hogy most nagyon boldog vagyok!!
-Ennek nagyon örülünk! Mindig jól esik ezt hallani!-nézett rám kedvesen Patrick. Rengeteget beszéltünk, és nevettünk! Annyira hihetetlen aranyosak és természetesek, hogy még az álmaimon is túltettek. Az elköszönésnél kaptak aláírást, fotót,és PUSZIT (!!!!!!!!!!!) azt hittem elájulok amikor megpusziltak... . Patricknak nagyon puha, babaarca van, Pete-nek, kicsit szűrős borostás, Andynek most kicsit szakállas, Joe-nak pedig szintén puha. A puszi zápor mellett egy-egy ölelést is kaptam.
-Remélem tetszeni fog a koncert Sonia!-mondta Patrick.
-Biztos vagyok benne!-mosolyogtam rájuk. Mielőtt kimentem Patrick a zsebemhez nyúlt, és belecsúsztatott valamit. Először nem tudtam mi lehet, de miután kiléptem megtudtam.....PATRICK A ZSEBEMBE RAKTA A TELEFON SZÁMÁT!!!!!!!! Egy pillanatra úgy voltam, hogy visszalépek az öltözőbe, de sajnos megjelent Amy (úgy hívják a nőt), ezért nem volt rá lehetőségem. Már rengetegen voltak, de az 1. sorba volt egy hely...ami nem másé volt mint az enyém!!!!
-Hát akkor Sonia! Remélem még találkozunk.köszönt el Amy.
-Én is remélem!
-Akkor szia!
-Szia!-mosolyogtam rá. Gyorsan el is tűnt én meg be álltam a helyemre. Nem kellett sokat várni koncert kezdetére, mivel 1 perc múlva, már bankrabló símaszkban. Az 1. szám a The Phoneix volt. Az egész koncertet végig ugráltam és énekeltem. Sikerült megfognom (megint) Pete-et. Ráadásul szinte előttem játszottak a srácok. Életem legnagyobb élményében volt részem, ráadásul nincs még vége, mivel Patrick telefon száma a tulajdonomban van!!!!!! Ezekkel a szerelmes, boldog gondolatokkal mente haza, zuhanyoztam, ettem egy kicsit és feküdtem le, ahol gyönyörű Fobos álmokban volt részem.
Ez lenne az 1 rész! :)) Remélem tetszik!! Írjátok meg nekem milyen lett! :) <33 :*
-Szia!-köszöntöttek éltem szerelmei egyszerre.
-Sziasztok!-mosolyogtam rájuk. Annyira tökéletesen néztek ki hogy azt már büntetni kéne. Patrick-en egy fekete gatya, a kedvenc cipőm, és a Fobos ing volt. Pete-en bőr naci, Fobos pulcsis, dzseki és egy torna cipő volt. Andy a szokásos nadrágjába, és pulcsijába volt, Joe pedig a levágott ujjú dzsekijébe volt, fekete csőnadrágba, és tornacipőben.
-Akkor itt minden rendben lesz!-majd még jövök.-Sziasztok!-köszönt el tőlünk a kísérő nő.
-Gyere ülj le a fotelba!-bökött a fotelra Patrick. Engedelmesen lehuppantam a fotelba, és rájuk szegeztem a tekintettem.
-És hogy érzed magad?-kezdte a beszélgetést Pete.
-Huh, hát az elején nagyon izgultam, de most már jobban vagyok!-mosolyogtam rá.
-Miért izgultál?-mosolygott rám Patrick, szívdöglesztően aranyosan.
-Tudjátok, én már a banda megalakulása óta vagyis 2001 óta imádlak titeket, és most hogy ide eljutottam, nekem hatalmas dolog!-mosolyogtam rájuk izgatottan.
-Ó köszönjük!-nevettek fel.
-13 éves voltam amikor először hallottalak titeket, és 1 látásra beleszerettem a zenétekbe. Minden egyes nap álmodoztam, hogy egyszer találkozom veletek! Úgy hogy most nagyon boldog vagyok!!
-Ennek nagyon örülünk! Mindig jól esik ezt hallani!-nézett rám kedvesen Patrick. Rengeteget beszéltünk, és nevettünk! Annyira hihetetlen aranyosak és természetesek, hogy még az álmaimon is túltettek. Az elköszönésnél kaptak aláírást, fotót,és PUSZIT (!!!!!!!!!!!) azt hittem elájulok amikor megpusziltak... . Patricknak nagyon puha, babaarca van, Pete-nek, kicsit szűrős borostás, Andynek most kicsit szakállas, Joe-nak pedig szintén puha. A puszi zápor mellett egy-egy ölelést is kaptam.
-Remélem tetszeni fog a koncert Sonia!-mondta Patrick.
-Biztos vagyok benne!-mosolyogtam rájuk. Mielőtt kimentem Patrick a zsebemhez nyúlt, és belecsúsztatott valamit. Először nem tudtam mi lehet, de miután kiléptem megtudtam.....PATRICK A ZSEBEMBE RAKTA A TELEFON SZÁMÁT!!!!!!!! Egy pillanatra úgy voltam, hogy visszalépek az öltözőbe, de sajnos megjelent Amy (úgy hívják a nőt), ezért nem volt rá lehetőségem. Már rengetegen voltak, de az 1. sorba volt egy hely...ami nem másé volt mint az enyém!!!!
-Hát akkor Sonia! Remélem még találkozunk.köszönt el Amy.
-Én is remélem!
-Akkor szia!
-Szia!-mosolyogtam rá. Gyorsan el is tűnt én meg be álltam a helyemre. Nem kellett sokat várni koncert kezdetére, mivel 1 perc múlva, már bankrabló símaszkban. Az 1. szám a The Phoneix volt. Az egész koncertet végig ugráltam és énekeltem. Sikerült megfognom (megint) Pete-et. Ráadásul szinte előttem játszottak a srácok. Életem legnagyobb élményében volt részem, ráadásul nincs még vége, mivel Patrick telefon száma a tulajdonomban van!!!!!! Ezekkel a szerelmes, boldog gondolatokkal mente haza, zuhanyoztam, ettem egy kicsit és feküdtem le, ahol gyönyörű Fobos álmokban volt részem.
Ez lenne az 1 rész! :)) Remélem tetszik!! Írjátok meg nekem milyen lett! :) <33 :*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése