-Abbie bemehetek?-kérdezte.
-Öm...persze! Csak egy pillanata!-kiáltottam.-Öltözz már gyorsabban!-dobtam Pete felé a pólóját, amit időközben felszedtem a földről. Félperc alatt kész lettünk majd az ágyon ülve vártuk hogy anya bejöjjön.
-Kicsim, ma este elmegyek itthonról! Ashlee itthon lesz! Mondtam neki, hogyha bármi van szólhat neked!
-Jó! És meddig maradsz?
-Hát...-pirosodott el.-ha minden jól megy, akkor csak holnap jövök!
-Oh...-kuncogtam, mire Pete is elvigyorodott.
-Egyébként mitől ilyen kócos a hajad?-törte meg a kínos pillanatot anya, mire én pirosodtam el, csak most Pete nem mosolygott.
-Amiatt az idióta Luke miatt tudod...-motyogtam.
-Amikor először bejöttem még nem volt ilyen...-nézett gyanakodva.
-De! Csak akkor biztos nem figyelted!-vágtam rá.
-Hát jó...egyébként Pete! Nem lehetne hogy te is itt maradj a lányokkal? Nem akarom őket egy napig egyedül hagyni...-nézett anya Pete-re, mire felcsillant a szemem.
-De! Szívesen maradok!-mosolygott rá.
-Igen, ezt én is akartam kérdezni, mert nem szeretnék ketten maradni Ashlee-vel.
-Jó, akkor maradok vigyázok a gyerekekre!-bólintott, mire tágra nyílt szemmel néztem rá. Anya nem marad sokáig, megvártam hogy lemenjen a lépcsőn, majd azonnal rávettem magam Pete-re. Megint kezdte volna levenni a felsőm, mikor idegbeteg módjára lefogtam a kezét.
-Elég rosszul végzed a dolgot, ha így vigyázol rám...-suttogtam vigyorogva a fülébe, még mindig lefogva a kezeit.
-Ne szemtelenkedj a felnőttekkel!-kuncogott halkan.
-Mert mi lesz? Elmondod anyunak?-kérdezte vigyorogva az alsó ajakamba harapva.
-Annál rosszabb!-csípett bele az oldalamba, mire felvisítottam. Ezzel legyengített, így könnyen letudott emelni a derekáról, és a hátamra fektetve folytatta a csikizésem. Mindenhol ahol ért böködött és csikizett. A szám és a hasam is fájt már a sok röhögéstől... . A hasamról szólva...a sok kínzás mellett azért kedveskedett is... . Finoman felhúzta a pólóm, és lejjebb tolta a nadrág derekát így egy kis rész szabad maradt amit gyengéden megcsókolt, de persze ezután folytatta a kínzásom. Ami szerinte 5 percig szerintem egy óráig, igazi idő szerint pedig 10 percig tartott... . Kifésülve a haj koronám kisétáltunk a szobámból kézen fogva (!!!) amit akkor vettünk észre mikor Ashlee fürkészve nézett minket az ajtóm előtt... .
-Hallottam mindent.-nézett végig rajtunk.-A helyetekben csendes lennék este, mert vékonyak itt a falak...-morogta, majd visszament a FOB barlangjába én így hívom...szobájába más sincs csak FOB.
-Ezt jól megkaptuk!-mondta nevetve Pete.
-De mi lesz ha elmondja anyának?-kérdeztem ijedten.
-Ezt most komolyan kérdezed? Szerinted eltudná viselni, hogy nem lát többet? Jártál már a szobájába?! Kezd kissé ijesztő lenni már az a hely...-motyogta mire felnevettem.
-Megijedsz magatoktól?-kérdeztem nevetve.
-Olyan mennyiségben? Igen! Nagyon...
-Este a helyedben nem aludnék éjjel...ki tudja milyen tervet eszel ki az elrablásodra!-gondoltam elsütök egy jó poént, de persze megint ő nyert... .
-És kimondta hogy aludni fogunk az éjjel?-kérdezte kacér mosollyal, mire elvörösödtem. Nevetve puszit nyomott a homlokomra, majd (már nem kézen fogva) lesétáltunk az emeletről. Mint kiderült anya hatkor indul (ami egyébként nem este, de mindegy), ezért még elcsevegett velünk a nappaliba. Pontosabban anya beszélt, Pete bólogatott, én meg hozzá bújva figyeltem. Igen anya jelenlétében is, mivel ő úgy vette hogy Pete-nek én olyan vagyok mint mondjuk a húga, (vagy a gyereke) ezért még a homlokpuszin és egyéb kedves gesztuson se lepődött meg anya (szerencsére...).
-Pete! Vigyázz a lányokra!-kapta fel a táskáját anya.
-Na! És neki miért nem mondod el az unalmas szöveget, amit nekem szoktál?kérdezte felháborodva.
-Egy, mert nem vagyok az anyja, kettő harmincöt éves, elvált, apuka. Soroljam még?-nézett rám a tökéletesen megcsinált szemöldökét felvonva.
-Jó na!-forgattam a szemem.-Menj mielőtt elkésel!-nyitottam neki ki az ajtót.
-Értem én hogy el akarsz kergetni itthonról, de azért ne ennyire feltűnően!-mondta nevetve kilépve.-Na sziasztok!
-Szia!-köszöntünk egyszerre majd becsuktam az ajtót.
-Na, mit csináljunk?-kérdeztem.
-Öm, film?
-Oké, de én választok!-rohantam be a nappaliba.
-Aha, persze hogy valami romantikus, sírós filmet nézzünk? Azt várhatod!-kiáltott utánam.
-Ennyire nem ismersz? Vagy horror vagy vígjáték! Egyedül szoktam vígjátékot nézni társaságban meg horrort.
-Akkor horror!-mondta mosolyogva.
-Oké, én csinálok pop cornt!-hallottunk meg egy hangot magunk mögül.
-Nem, te visszamész a szobádba gépezni!-fordultam Ashlee felé.
-Azt csak hiszed!-mondta becsapva a mikróajtót.
-Hagyd hadd jöjjön!-vont vállat Pete.
-Hallottad a bébiszittert! Jöhetek!-mosolygott gonoszul. Ashlee "kissé" féltékeny rám... .
-Remélem éjjel nem fogsz semmit aludni!-motyogtam idegesen.
-Abba biztos lehetsz, főleg, hogy a szobád az enyém mellett van...-mondta, mire még Pete is elvigyorodott.
-Te ki...-indultam meg felé, de Pete megállított.
-Ne legyetek már ilyen gyerekesek!-sóhajtott. Magamban fortyogva ültem le a kanapéra várva hogy a kis boszi elkészüljön és hozza a pop cornt. A popi mellé két pohár kólát is hozott... .
-Pete-nek nem hoztál?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-A-a neked nem hoztam!-markolt bele a tálba.
-Hogy én mennyire utállak!-morogtam, majd felugorva a helyemről szereztem magamnak. Szegény Pete-et sajnáltam...jobb oldalán voltam én, bal oldalán pedig Ashlee... . A film felénél Pete közel húzva magához jobb kezével átölelt, a ballal pedig finoman cirógatni kezdte az arcomat. Remélve hogy Ashlee annyira bele van merülve a filmbe hogy nem veszi észre, ahogy Pete elkezdi puszilgatni a nyakam, vagy éppen a szám... . De persze nem volt ekkora szerencsénk.
-Remélem nem zavar hogy itt ülök! Csak nyugodtan folytassátok!-motyogta a tévét bámulva.-Gyakorlatilag el is mondhatnám anyának...
-Ashlee!-kiáltottam rá.
-Ez most komoly! Ne mond el neki!-bólintott szigorúan Pete.
-Nem engedtétek hogy végig mondjam! El is mondhatnám, de nem fogom!-mondta mire mindketten felsóhajtottunk.
-De csak miattad!-nézett Pete-re, aki elnevette magát, én pedig egy szemforgatással díjaztam a "frappáns" beszólását... .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése